A tradicionális magyar kulturális értékek közé tartozó kékfestés terén is új megközelítést alkalmazott Szilágyi Erzsébet, aki a természet ihlette egyéni megoldásai mellett, sokrétű anyaghasználatával is figyelemre méltó műveket alkot. Az öko-art stílusú szobrász és ötvösművész a Magyar Kultúra napjához kötődve, január végén, Budakeszin, majd Nagykovácsiban, egymásután két kiállítással nyitja az évet.

Szilágyi Erzsébet a világ több táján, többféle művészeti iskolát és ágat megismerve alakította ki egyéni stílusát. Tanult Angliában, Amerikában, képezte magát Csehországban – Prágában, Németországban – a Ruhr-vidéken és Japánban. Ennek eredményeként – az acéltól a pergamenig és legújabban a kékfestőig -, nemcsak többféle stílus, de sokféle anyaghasználat is jellemzi műveit.

Harmóniában a világgal

Szilágyi Erzsébet Fotó: Krulix fényképészet

A többféle élmény, benyomás közül a távol-keleti szigetországban eltöltött idő bizonyult a leginkább meghatározónak azzal, hogy nemcsak művészetére, életvitelére is nagy hatást gyakorolt. Alkotásain így köszönnek vissza a letisztult, természetközeli Japán kultúra benyomásai. Nem véletlen, hogy Kína, Belgium, valamint a kontinens több országa mellett a távol-keleti szigetországban is bemutatta már alkotásait a nagyközönségnek.

„A buddhizmus szellemiségéhez híven vallom azt, hogy az embernek harmóniában kell lennie önmagával és a környezetével. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy Japánban több alkalommal, olykor hosszabb időszakokat eltöltve, több, mint egy évet töltöttem. Nemcsak tanulmányi céllal, hanem később, már érett művészként több olyan kiállításon is részt vettem – Kobéban és Kiotóban -, amelynek viszonzásaként a japán művészek budapesti bemutatkozásainak megszervezésében magam is szerepet vállaltam”- magyarázza a művésznő.

Aki elmondta: mivel számára a különféle anyagok vonzása jelenti a legnagyobb inspirációt, Japánba ugyan eleinte az ötvösmunkával készített ékszereit vitte a kiállításokra, később viszont, a szigetországi és a magyar művészek egyik közös nagy tárlatán már egy olyan installációval, a „Halpapucsok vándorlásával” jelentkezett, ahol a papír, a fehér festék és a drótváz kombinációjából született alkotás a való élet tükrözéseként lebegett a térben.

A kékfestő újraálmodója

Visegrádi Mátyás király Palotamúzeum, Király és Királynő / támogatta az Arax kft., Gönci András

Szilágyi Erzsébet művészetének egyedisége abban is rejlik, hogy a különféle anyagokhoz kapcsolódó művészi kihívások mellett, alkotásai során, leginkább a természet és az őselemek, azon belül is a víz, illetve a nőiség művészi megfogalmazása foglalkoztatja. Ennek jegyében került művészetének fókuszába az ökológiai-gondolatvilág, amihez kötődően, Balaton sorozatában, az öko-art jegyében, így kapott teret a letisztult, ugyanakkor árnyalt jelentések képviseletére alkalmas nemez képein az egyik meghatározó éltető elem a víz, a maga láthatatlan tápláló erejével és az életnek is ritmust adó hullámzásával. Ez a gondolatvilág inspirálta akkor is, amikor a varrva-hurkol technikával, az újrahasznosított textilszálak rétegelt egymásra helyezésével alkotta meg azokat a nagy méretű textil műveit, amelyek síkképekként is hűen megőrizték a térbeliség mélységi képzetét. Ezekkel a műveivel a visegrádi Mátyás király Palotamúzeumban találkozhatott a közönség.

Fellélegezhetek Fotó: Krulix fényképészet

„A kékfestő technikával való találkozásom különlegességét az adja, hogy már évek óta foglalkoztatott az, hogy miként, milyen anyaggal tudnám a legjobban visszaadni, amit az „Azt gondoltam eső esik, pedig a szemem könnyezik” című magyar népdal jelent a számomra”-meséli az alkotó. Akinek kép- és tárgyalkotó világában így került kiemelt helyre az elmúlt évszázadokban a magyar népviseletben és a lakástextíliák körében komoly szerepet betöltő kékfestő.”

Hommage á Yves Klein, kékfestő

Szavai szerint, amikor néhány éve a kékfestővel és a hozzá kapcsolódó technikával megismerkedett, rögtön tudta, hogy ez a találkozás egészen új inspirációt jelent számára. Ezzel tudja a legérzékletesebben visszaadni a népdal érzésvilágát, megfogalmazni a női testhez, a női szerepekhez kapcsolódó mai gondolatait.

„Ez a technika lehetővé teszi számomra, hogy a tradicionális nyomódúcok mellett, használjak ecsetet, a testemet, test lenyomatot, betűket és gyűrést, hajtogatást, ahogy az Hantai Simon alkotásaiban is tükröződik.

Mert a kékfestő technika nekem egyrészt az anyag szépsége, a színek kontrasztja, a minták egyedisége és egyszerre azonossága, a sokszorosítási eljáráshoz kapcsolódó gondolatok; ez által a közösség megtartó ereje, a tradíció tisztelete, a felmenőink tudása, gondoskodása, bölcsessége.

Hommage á Yves Klein, kékfestő

Ám e mellett ugyanannyira jelenti nekem a hagyományok és tradíciók mázát; ami elfedi a valós életet, ami gúzsba köti az embereket. A sokszorosítási eljárás monotonitása, redukált mozdulatai, korlátozottsága is ezt fejezi ki nekem.

A kékfestő azokat a szokásokat is szimbolizálja a számomra, amik már csak akadályok és korlátok, nem támogató biztonságos keret… Ebből a gondolatiságból született a „Családi szennyes” című munkám, miközben egy olyan testlenyomatot is készítettem, amin ugyanúgy állok, mint Andy Warhol Single Elvise – ennek a munkámnak a Single Erzsi címet adtam.”

Ezekkel az alkotásokkal is találkozhatnak most azok, akik az alkotóművész januári kiállításaira ellátogatnak.

Szilágyi Erzsébet alkotásait a január 21.-én pénteken megnyíló kiállításokon, Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Központban, 17:30-tól illetve a Nagykovácsiban az Öregiskola Közösségi Házban 24.én 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők. További információ: www.szilagyierzsebet.hu

Meichl Zoltán

Forrás

A koronavírus-járvány miatti korlátozások sem ronthatják el a korcsolyázni vágyók szórakozását Bécsben. Idén újra óriási területen nyit meg a világ egyik legnagyobb szabadtéri jégpályája, a Bécsi Jégálom, mely január 19-től várja az érdeklődőket a Városháza előtti téren.

A világjárvány tavaly a Bécsi Jégálomnak sem kedvezett. A szigorú intézkedések miatt ugyanis csak kisebb területen és kevesebb vendéggel nyithatta meg kapuit az osztrák főváros legszebb ideiglenes korcsolyapályája. Idén újra mertek nagyot álmodni a szervezők: 9.500 négyzetméteres összterületével a 26 évvel ezelőtti kezdetekhez képest már csaknem ötszörösére növekedett a bécsiek kedvenc téli sportpályája. Nemcsak a pálya hosszát növelték meg, de nagyobb lett a Sky Rink Jégterasz is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a romantikus fényáradatban úszó korcsolyapályákra és a Városháza Parkban kacskaringózó jégösvényre is.

Fotó: David Bohmann

Bár az osztrák főváros különösen szigorú intézkedésekkel próbálja visszaszorítani a járvány ötödik hullámát, Bécs polgármestere éppen a járvány okozta nehézségek miatt tartja fontosnak a Bécsi Jégálom megnyitását. „Az intézkedések szigorú betartása mellett egy olyan szabadtéri élményt adhatunk a bécsieknek, ami mind a fizikai, mind a mentális egészségük javára szolgál” – nyilatkozta Michael Ludwig.

A járvány elleni védekezés egyik fontos lépéseként a korcsolyapályára idén először egy egyszeri regisztrációra is szükség van. A kígyózó sorok elkerülésének érdekében jegyvásárlásra és regisztrációra már online is van lehetőség. Ezután sorbanállás helyett csak az oltási illetve védettségi igazolást kell felmutatni és már indulhat is a korizás. Bár közvetlenül a jégpályán szabadon korcsolyázhatnak a látogatók, a Jégálom összes többi területén 6 éves kortól kötelező az FFP2-es maszk viselése.

Fotó: David Bohmann

Összesen négy korcsolyapálya és a romantikus jégösvény várja a kezdő és haladó korizókat a Rathausplatzon 10 és 22 óra között. A kezdő korcsolyázók külön gyakorlópályán tanulhatják meg a téli sport csínját-bínját. A 8,50 eurós belépőjegy (online 7,65 euró) négy órára érvényes, a nyitvatartás utolsó fél órájára pedig már nem kell jegyet venni. A bécsi óvodák és iskolák pedig tanítási napokon, 10-16 óráig ingyen használhatják a Wiener Eistraum pályáját.

Bécs legnagyobb ideiglenes jégpályája környezetbarát módon valósul meg: a tudatos hulladékkezelésnek köszönhetően a szezon végén lebontott jégpálya 95 százalékát a következő évben is fel tudják használni. A gasztronómiai standok pedig újrahasznosítható edényekben és evőeszközökkel tálalják bio minőségű élelmiszerekből készült ételeiket, legyen szó kiadós lencselevesről, bécsi virsliről vagy éppen a vegán kínálatról.

A világ egyik legnagyobb és legszebb ideiglenes korcsolyapályája 2022. január 19. és március 6. között várja a látogatókat.

Forrás

Több mint egy év szünet után a Lufthansa újraindította menetrend szerinti járatát Münchenből Delhibe.

A járat az indiai fővárosba hetente háromszor közlekedik majd modern Airbus A350-es repülőgépekkel. A bajor légikikötőből keddenként, csütörtökönként és vasárnaponként indulnak járatok.

Delhi volt az első célállomás, ahová – 2017. február 10-én – elsőként repült a Lufthansa flottájának új zászlóshajója, az Airbus A350-es. A következő nyári menetrendben a Lufthansa összesen 21 darab ilyen típusú hosszú távú járatokat teljesítő repülőgépet állomásoztatott már a müncheni repülőtéren, amelyek a hasonló repülőgépekhez képest jelentősen kevesebb zajt és károsanyag-kibocsátást okoznak.

Forrás

A Wizz Air elnyerte a ch-aviation két díját is: eszerint a 100 repülőgép feletti flottát üzemeltető légitársaságok közül a Wizz rendelkezik Európa legfiatalabb és a világ harmadik legfiatalabb repülőgépparkjával.

A Wizz Air flottájában található repülőgépek átlagéletkora mindössze 5 év (ez a díj elbírálása idején még 5,2 év volt). A légitársaság a világ egyik legfiatalabb flottáját üzemelteti, amely jelenleg 149 darab Airbus A320/1/neo családba tartozó repülőgépből áll. A flotta átlagéletkora jóval az iparági átlag alatt van – amely körülbelül 10 év – és fokozatosan csökkenni is fog: 2024-re 3,6 év, 2026-ra pedig 3,2 év lesz a Wizz Air gépek átlagéletkora, amely jól bizonyítja a légitársaság fenntarthatóság iránti elkötelezettségét.

A ch-aviation által alapított Youngest Aircraft Fleet Award azért jött létre, hogy világszerte elismerjék azokat a légitársaságokat és repülőgép-bérbeadókat, akik a fiatal és hatékony repülőgépek mellett teszik le voksukat. Az új generációs repülőgépek használata ugyanis jelentősen hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez az iparágon belül, és segíti a jobb üzemanyag-hatékonyságot is. Ez hatalmas előrelépést jelent a fenntarthatóság terén, ezért a ch-aviation úgy döntött, a legjobban teljesítő légitársaságok emiatt elismerést érdemelnek.

Annak meghatározására, hogy jelenleg mely légitársaságok működtetik, és mely bérbeadók kezelik a legfiatalabb repülőgépflottát, a ch-aviation kiterjedt adatbázist tart fent, amely világszerte több mint 4700 aktív légitársaságot, több mint 65 000 repülőgépet és 1000 bérbeadót listáz.

Forrás

Forrás

Forrás

Forrás

A Burdzs Kalifa felhőkarcoló csúcsán álló stewardess-t megkerüli a légitársaság óriási, Airbus A380-as repülőgépe. És ez nem trükkfelvétel.

Az rtl.hu szúrta ki a légitársaság új reklámfilmjét, amelyben a dubaji világkiállításra invitálnak egészen extrém módon. A 828 méter magas Burdzs Kalifa tetején áll – persze biztosítókötélen – a légiutaskísérő hölgy, majd mögötte elrepül a hatalmas A380-as. A filmből kiderül az is, hogyan készültek fel a rendkívüli forgatásra.

Forrás

Harmadával nőtt tavaly a frankfurti repülőtér forgalma az előző évihez képest, de még így is kétharmadával maradt el a krízisév előtti forgalomtól a reptérüzemeltető Fraport AG közleménye alapján.

A frankfurti repülőtéren (FRA) 24,8 millió utas fordult meg 2021-ben, 32,2 százalékkal több, mint 2020-ban. A krízis előtti év, 2019 forgalmától azonban a 2021-es még 64,8 százalékos elmaradásban volt – írta az MTI.

A repülőtér forgalma tavaly májusban élénkült meg a járványvédelmi utazási korlátozások feloldásával és elsősorban az európai desztinációk viszonylatában. Az év vége felé azonban a korlátozások ismételt bevezetésével a forgalom valamelyest csökkent. Az április-decemberi periódus forgalma azonban Stefan Schulte, a Fraport AG igazgatótanácsának az elnöke elmondása szerint nagyjából a háromszorosa lett az előző évinek.

A fel- és leszállások száma 262 ezer volt tavaly, 23,4 százalékkal több az előző évinél, amikor 49,0 százalékos volt az éves csökkenés. A repülőgépek startolási súlya 18,9 százalékkal nőtt tavaly az előző évihez képest. 2020-ban 44,5 százalékos volt a csökkenés.

A repülőtér cargo-forgalma viszont rekordot ért el tavaly: a 2,32 millió tonnás rakomány 18,7 százalékkal haladta meg a 2020-ast, de még a 2019-est is 8,9 százalékkal. A cargo-forgalom növekedéséhez elsősorban a légi teherárú szállítás járult hozzá, a postaforgalom növekedését ellenben az utasszállító gépek korlátozott áruszállító kapacitása határolja be.

A Fraport kezelésében működő külföldi repülőterek forgalma a kínai Hszian kivételével növekedett tavaly.

• A ljubljanai reptér forgalma 46,4 százalékkal 422 ezer utasra, de 75,5 százalékkal a 2019-es alatt.
• A brazíliai Fortaleza és Porto Alegre repterek 8,8 milliós utasforgalma 31,2 százalékos növekedés a 2020-ashoz és 43,2 százalékos csökkenés a 2019-eshez képest.
• A Fraport kezelésében lévő 14 görögországi reptér forgalma több mint száz százalékkal nőtt 17,4 millióra tavaly, de ez 42,2 százalékos elmaradás a 2019-estől.
• A bulgáriai Burgas és Várna repterek forgalma 87,8 százalékkal kétmillió utasra nőtt tavaly, 60,5 százalékos elmaradással a 2019-estől.
• A törökországi Antalya reptér forgalma több mint száz százalékkal nőtt 22,0 millióra, 38,2 százalékkal a válság előtti év forgalma alatt.
• A szentpétervári reptéren 18,0 millió utas fordult meg 2021-ben 64,8 százalékos éves növekedéssel és 7,9 százalékkal a 2019-es alatt.
• A kínai Hszian repülőterén 30,1 millió utas fordult meg tavaly, 2,9 százalékkal kevesebb mint 2020-ban és 36,1 százalékkal kevesebb mint 2019-ben.

Forrás

Mdina, más néven Citta Vecchia, Citta Notabile vagy Silent City egy erődített város, amely az ókortól kezdve Málta fővárosaként szolgált egészen a középkorig. A várost még ma is fal övezi, bár mindössze 300 lakosa van. Lépjünk be a kapun és tegyünk egy sétát a történelembe!

A „csendes várost” Maleth néven föníciai telepesek alapították Kr.e. 8. század körül, majd Kr.e. 218-ban a rómaiak vették birtokukba és Melite néven vált ismertté. Az ősi Melite körülbelül háromszor nagyobb volt, mint a mai Mdina. A Nyugat-Római Birodalom bukását követően az akkori város méretét belső átépítésekkel csökkentették, hogy jobban védhető legyen és így alakult ki jelenlegi formája. I.sz. 870-ben Melitet a szaracén Aghlabidák ostrom alá vették, Halaf al-Hādim vezetésével. Miután a város a betolakodók kezére került, a lakosokat megölték, Melitet elpusztították és a templomokat kifosztották. Valójában Melite templomainak márványát használták fel a tunéziai Sousse várának felépítéséhez. A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a város virágzó muszlim település volt a 11. század elején. 1091-re azonban Málta Szicíliához, majd később a Szicíliai Királysághoz került. A város a középkorban Málta fővárosa maradt, egészen 1530-ig, a Szent János-rend megérkezéséig. A nemesek ünnepélyesen átadták Mdina kulcsait Philippe Villiers de L’Isle-Adam nagymesternek, de a lovagrend Birguban telepedett le, és Mdina elvesztette fővárosi státuszát.

Az 1540-es években az erődítményeket korszerűsíteni kezdték, és 1551-ben a város ellenállt egy rövid oszmán támadásnak. Málta 1565-ös nagy ostroma során Mdina volt a Rend lovasságának bázisa, és az ostrom után az erődítményeket ismét korszerűsítették, amikor is a 17. század közepén felépült a De Redin-bástya. 1722-ben az újonnan megválasztott Antonio Manoel de Vilhena nagymester is parancsot adott a város felújítására, melynek során erős francia barokk elemeket adtak a még nagyrészt középkori városhoz.

1798-ban francia csapatok foglalták el Mdinát. Szeptemberben azonban kitört a máltai felkelés, ami két évig tartó ellenálláshoz és blokádhoz vezetett, a helyiek pedig nemzetgyűlést hoztak létre. Sikeresen. 1800-ban a franciák megadták magukat, és Málta brit protektorátus lett. Mdina ma már az UNESCO világörökségi helyszíneinek előzetes listáján szerepel, és jelenleg is Málta egyik fő turisztikai látványossága, amely évente mintegy 750 000 látogatót fogad. A város a normann és a barokk építészet szokatlan, gyönyörű keverékét mutatja be, beleértve számos palotát. Mdinában tilos autóval közlekedni.

Knights of St John Experience

A Máltai Lovagok audiovizuális kiállítás a 16. századba repíti vissza a látogatókat, amikor L’ Isle Adam nagymester megérkezett Mdina csendes városába, és belépett a megerősített város kapuján. A különleges hangeffektek és fényjátékok élethű figurákkal kombinálva lehetővé teszik a látogatók számára, hogy teljesen elmerüljenek az élményben, amely kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató, életre keltve a rémületet és az ünneplést, mindazt, amit Málta történetének epikus korszakaként írhatunk le. A Knights of Malta Experience a Magazine utcában található, és a hét minden napján, 10 és 17 óra között tart nyitva.

Szt. Pál székesegyház

A római katolikus katedrálist Szent Pál apostolnak szentelték. A 12. században alapították, és azon a helyen áll, ahol a hagyományok szerint – de gyakran mítosznak tekintett – Publius, római helytartó találkozott Szent Pállal, miután az apostol Máltánál hajótörést szenvedett. Az eredeti székesegyház súlyosan megsérült az 1693-as szicíliai földrengés során, ezért Lorenzo Gafà máltai építész tervei szerint 1696 és 1705 között lebontották és barokk stílusban újjáépítették. Sokan az építész főművének tekintik. A székesegyház megtekintéséhez jegyet kell váltani, ami a katedrálistól jobbra található múzeumban vásárolható meg.

Palazzo Falson Múzeum

Fedezze fel Mdina második legrégebbi épületét, a 13. századi palotát, amely a szicíliai-normann stílus egyik legjobb példája. A középkorban a palota Olof Frederick Gollcher kapitány (1889-1962) máltai nemesi családjának adott otthont. Később képzőművészeti és régiségek múzeumává alakították át. A szobák mindegyike műalkotások kincses tárházát mutatja be, köztük az 1607-ből származó Alof de Wignacourt-érmet, Nicolas Pouissin, Mattia Preti, Sir Anthony Van Dyck és más 17. századi festők műveit, valamint egy több mint 4500 kötettel bíró könyvtárat. A múzeum a Villegaignon utcában található. Jegyek online, illetve a múzeumban kaphatók.

Természettudományi Múzeum

Mdina Nemzeti Természettudományi Múzeuma az egykori igazságügyi palotában található, egy lenyűgöző 18. századi épületben, amelyet párizsi barokk stílusban terveztek Antonio Manoel de Vilhena nagymester számára. A múzeum kiterjedt geológiai, őslénytani és ornitológiai gyűjteménnyel rendelkezik. A legkiemelkedőbb a madárkiállítás, amely a máltai madarakat, halakat és emlősöket, azok természetes élőhelyeivel együtt mutatja be, dedikált részleggel Málta nemzeti madarának, az Il-Merillnek és a nemzeti növénynek, a Widnet il-Baħarnak.

Sétánkat a várfalra épített Fontanella Tea Gardenben érdemes kipihenni egy jó kávé vagy tea és egy ellenállhatatlan sütemény társaságában, miközben a teraszról csodálhatjuk a szigetre és a tengerre nyíló pazar kilátást.

Forrás